Annyit nyavajogtam már, hogy legyenek vélemények hölgyek részéről is...hát végre találtam egy írást, és annyira megtetszett, hogy meg kell osztanom:
Annyi mindent olvastam az utóbbi idöben, hogy kicsit elgondokodtam, és a mostani írásom tárgya a FÉRFI.Igen így, csupa nagybetüvel. Megpróbálom leírni amit gondolok, egy nö szemével.
Szóval ott kezdeném, hogy elsö élményeim egy fiúval, egészen az ovis idökíg vezetnek vissza.Jól emlékszem, amikor egy unalmas délután, a kis barátnömmel, orvososat játszottunk, és az ovis szerelmemet tettük a vizsgálódás tárgyává...
Mikor a szülök jöttek értünk hogy haza vigyenek, nagyjából az a kép tárult a szemük elé, amint a kisfiú ott feküdt a vizsgáló ágyon, és a barátnöm meg én, könyékig turkáltunk a fiú nadrágjába, és azt vitattuk hogy mi van ott neki, ami nekünk nincs, és miért?hogyan? az mire jó? és egyáltalán neki miért van más a nadrágjába mint nekünk?...
Aztán ahogy teltek az évek, a problematika nem változott, úgy vettem észre, vagyis: a lányok még mindíg megpróbálják kideríteni, hogy miért is annyira mások a fiúk mint mi.../és persze a gatyába turkálás is megmaradt, csak gondolom más apropoból.../
De a kérdés ami engem foglalkoztat az utóbbi idöben, hogy van-e még FÉRFI így nagybetükkel?
Nemrég láttam egy internetes oldalon egy kezdeményezést, aminek az volt a mottója hogy: "Mentsük meg a férfiakat!" nekem egyböl felcsillant a szemem, mert azt hittem, hogy ezen az oldalon megtalálom azt amit keresek, vagyis a válaszokat, de ugyanakkor meg is rémültem, mert az villant át az agyamon, hogy miért is kell megmenteni a férfiakat? És egyáltalán kitöl, vagy mitöl?
Elkezdtem hát kicsit agyalni azon, hogy megválaszoljam ezeket a kérdéseket a magam módján. És bizony arra jutottam, hogy nem is olyan könnyü FÉRFInak lenni, pontosabban olyan FÉRFInak akit a nök is elismernek annak, ugyanis mi nök, egyfolytában és szünet nélkül kritizáljuk a férfiakat.
Vegyük azt ha egy FÉRFI mondjuk tisztel annyira egy nöt, hogy bókol neki...mi nök rögtön azt gondoljuk, hogy biztosan:
- A: dugni akar...
- B: dugni akar...
- C: tök nyálas...
Amikor egy FÉRFI kinyítja elöttünk az ajtót, mert volt, aki belé nevelje hogy illedelmes legyen, akkor megint csak vannak nök, akik mit gondolnak:
- A: nem vagyok gyengébb mint ö, semmi szükségem arra hogy ajtót nyitogassanak, valamire még én is jó vagyon nem???...
- B: dugni akar...
- C: nyálas...
Amikor egy FÉRFI a randira kiöltözik és virágot visz, kedves a növel, és udvarias, söt a randevú nem az ágyban végzödik, hanem egészen diszkréten mondjuk a lány háza elött...mit gondol a nö?
- A: Hát ez buzi....
- B: látens buzi...
- C: rettenetesen néhezetek ki, ha még ennek se kellek...
Nos nem akarom folytatni, mert szerintem már a fenti három példa is jól mutatja, azt a furcsa kifordítótt, vagy inkább egy sima- egy fordított gondolkodást, ami egyes nöket jellemez...
Mi nök csak, panaszkodunk, és tesszük ezt sokszor annélkül hogy utána gondolnánk annak, hogy mi is a bajunk okozója, vagy egyáltalán mire fel a panaszáradat...
Elvárjuk egy FÉRFItól hogy teljesítse azokat a kötelességeit amitöl ö FÉRFI lesz, akiért mi bomolhatunk, akinek a biztonságot nyújtó karjaiba beleolvadhatunk és így tovább....ehhez képest mi teszünk mi ezekkel a szerencsétlenekkel? Csupa olyan dologgal bombázzuk öket, és csupa olyan dologra kényszerítjük öket, ami abszolút kizökkenti öket ebböl a természet által is rájuk ruházott szerepböl...
Nem értem hogy miért kell egy FÉRFIból /általában a partnerböl/ "legjobb barátnöt" csinálni?...persze, persze jó dolog az ha meg tudjuk beszélni gondunkat és bajunkat a másikkal, és ez így is van rendjén, na de azért egy egésznapos bevásárló körútra miért kéne szegényt elcipelni? Miért kell odarángatni minden egyes felpróbált ruhadarabhoz az öltözö elé??...nemrég voltam ruhát venni magamnak, és az öltözö elött agyhalottként várakozó fiúk látványa komoly részvétet keltett bennem. Bevásárolni tessék elvinni a legjobb barátnöt, és tessék a legjobb barátnövel beülni trécselni a kávézóba, és kicsacsogni vele a legújabb smink tippeket, és a többi csajos dolgot....hiszen benne van a nevében is:CSAJoskodás...jó hogy nem húzunk szerencsétlenekre rögtön egy rózsaszín tütüt, meg balerina cipöket...
De azért mi is vérig tudunk sértödni, ha kivételesen a párunk szeretné megnézni azt az egy nyomorult foci meccset, vagy Forma1-es futamot, ami 1,5 kemény órát jelent amikor végre azt nézheti a Tévébe kompromisszumok nélkül amit ö akar...Miért kell ezen kiakadni?
Foci világbajnokság csak minden 4 évben van, ahogy olimpia is, és Forma1-es futam is minden második héten hétvégenként 1,5óra - durván mert még annyi sem talán...
Nem értem hogy mi ebben a tragédia? Hiszen az ez miatt való veszekedés és kibékülés is több energiát, meg idöt vesz el, mint az a nyomorult egy-két óra, ameddig csinálhatunk más dolgokat is.
Amit szintén sokszor olvasok "utálom benned" felsorolásokba, az a felhajtott wc ülöke! Ezt nekem valaki elmagyarázhatná, mert nem értem ugyanis hogy mi benne a bosszantó? Elvégre a wécét tisztán kell tartani, férfitól függetlenül is, akkor meg mi a nehéz, vagy unodrító abban hogy bemegyek a slózira, aztán lehajtom a tetejét mielött ráülök? A klotyónak így se, meg úgy se szabadna büzölögnie...
De ha már eljutottunk a fürdöig, akkor kicsit idözzünk el e körül a szoba körül...
Szóval egy férfi legyen ápolt, azt mindannyian megköveteljük! No igen, ezzel eddig nem is lenne gond, a baj ott kezdödik, amikor mindenféle piperéket veszünk szegény embernek, és közöljük, hogy vagy használja, vagy annélkül, nem leszünk hajlandóak besorolni öt, az emberszabásúak családjába....
Eredmény: pasas rászokik, és már több idöt tölt el a fürdöbe mint a nö, a saját ketyeréivel, és mit gondol ilyenkor megint a nök egy része:
- Jesszus, de buzis....
Ha egy FÉRFInek van hobbija, szerintem teljesen normális és jó dolog. Úgy is kifejezhetném magam, hogy inkább menjen horgászni, vagy teniszezni vagy nem tudom hova, mint megcsalni járjon...nah igen, de ahogy észrevettem ezt sok nötársam nem így látja, ezért aztán egy másik nö helyett, gyakran már a hobbira is féltékeny. Itt most persze a módjával üzött hobbikról beszélek, és nem extrém esetekröl.
Tetszik még az is, hogy mi naponta nagyon sokszor akarjuk hallani azt egy FÉRFItól hogy "szeretlek", és talán egy kis ömlengést is elvárunk.
Ellenben amikor egy férfi beteg, és ö várna egy kis ápolást és gyengédséget a nötöl, akkor persze a szemükre vetjük, hogy milyen anyámasszony katonái...
Talán az egyik legáltalánosabb vitatéma a szex...
Be kell hogy valljam, hogy én még nem találkoztam olyan növel a környezetembe, aki ne szerette volna a szexet és föleg a párjával...
De biztosan kell hogy legyen valami a dologba, hiszen minden pasi ill. nagyon sok panaszkodik erre, hogy a partner nem viszi túlzásba a szexuális életüket ill. az olyan mint egy halott szinuszgörbéje: lapos, és hiányos... Nos ilyenkor mégis mit várunk mi el egy FÉRFItól???
Várjon hónapokig, vagy évekig türelmesen, amíg nekünk olyanunk lesz, hogy "zöldet mutat a lámpa"? Hát ha öszínte vagyok, én se bírnám pár hónapnál tovább a várakozást...
De elég a példákból, már! Összeségében azt vettem észre, hogy a FÉRFIak...a nagybetüsek, azok akik cowboyosat, meg katonásosdit játszottak az oviba, és húzogatták a kislányok haját a suliba, és elvörösödtek az elsö csókba, azok akik virággal és ajtónyítással fogadnak, akik felsegítik a kabátot, és betolják alattad a széket, akik azt mondják a sármos hangjukkal, és csillogó szemükkel hogy:
-Kéz csókom a szép hölgynek.....
Szóval ök, valahogy kimentek a divatból, nem kellenek....a nök eldobják öket mint valami használt Barbie babát...vagy átsminkelik öket, egy teljesen más fazonra...
Jönnek az izomra tápozott, agyra nem gyúrt, zselés hajú, kökemény csávók....meg a tokió hotel féle, szinte egy anime regényböl kilépö, lányarcú kétes nemü egyedek...
Nem tudom hogy hova vezet ez! És nem találtam meg a bölcsek kövét sem, csupán azon gondolkodtam el hogy milyen lehet FÉRFInak lenni, manapság. Igen ilyen csupa nagybetüs FÉRFInek....
A konkluzió és a válasz?Talán egy szóban összefoglalható: NEHÉZ!
Ezért lenne egy tanácsom, nekünk nöknek: HAGYJÁTOK A FIÚKAT JÁTSZANI!!
Annyi mindent olvastam az utóbbi idöben, hogy kicsit elgondokodtam, és a mostani írásom tárgya a FÉRFI.Igen így, csupa nagybetüvel. Megpróbálom leírni amit gondolok, egy nö szemével.
Szóval ott kezdeném, hogy elsö élményeim egy fiúval, egészen az ovis idökíg vezetnek vissza.Jól emlékszem, amikor egy unalmas délután, a kis barátnömmel, orvososat játszottunk, és az ovis szerelmemet tettük a vizsgálódás tárgyává...
Mikor a szülök jöttek értünk hogy haza vigyenek, nagyjából az a kép tárult a szemük elé, amint a kisfiú ott feküdt a vizsgáló ágyon, és a barátnöm meg én, könyékig turkáltunk a fiú nadrágjába, és azt vitattuk hogy mi van ott neki, ami nekünk nincs, és miért?hogyan? az mire jó? és egyáltalán neki miért van más a nadrágjába mint nekünk?...
Aztán ahogy teltek az évek, a problematika nem változott, úgy vettem észre, vagyis: a lányok még mindíg megpróbálják kideríteni, hogy miért is annyira mások a fiúk mint mi.../és persze a gatyába turkálás is megmaradt, csak gondolom más apropoból.../
De a kérdés ami engem foglalkoztat az utóbbi idöben, hogy van-e még FÉRFI így nagybetükkel?
Nemrég láttam egy internetes oldalon egy kezdeményezést, aminek az volt a mottója hogy: "Mentsük meg a férfiakat!" nekem egyböl felcsillant a szemem, mert azt hittem, hogy ezen az oldalon megtalálom azt amit keresek, vagyis a válaszokat, de ugyanakkor meg is rémültem, mert az villant át az agyamon, hogy miért is kell megmenteni a férfiakat? És egyáltalán kitöl, vagy mitöl?
Elkezdtem hát kicsit agyalni azon, hogy megválaszoljam ezeket a kérdéseket a magam módján. És bizony arra jutottam, hogy nem is olyan könnyü FÉRFInak lenni, pontosabban olyan FÉRFInak akit a nök is elismernek annak, ugyanis mi nök, egyfolytában és szünet nélkül kritizáljuk a férfiakat.
Vegyük azt ha egy FÉRFI mondjuk tisztel annyira egy nöt, hogy bókol neki...mi nök rögtön azt gondoljuk, hogy biztosan:
- A: dugni akar...
- B: dugni akar...
- C: tök nyálas...
Amikor egy FÉRFI kinyítja elöttünk az ajtót, mert volt, aki belé nevelje hogy illedelmes legyen, akkor megint csak vannak nök, akik mit gondolnak:
- A: nem vagyok gyengébb mint ö, semmi szükségem arra hogy ajtót nyitogassanak, valamire még én is jó vagyon nem???...
- B: dugni akar...
- C: nyálas...
Amikor egy FÉRFI a randira kiöltözik és virágot visz, kedves a növel, és udvarias, söt a randevú nem az ágyban végzödik, hanem egészen diszkréten mondjuk a lány háza elött...mit gondol a nö?
- A: Hát ez buzi....
- B: látens buzi...
- C: rettenetesen néhezetek ki, ha még ennek se kellek...
Nos nem akarom folytatni, mert szerintem már a fenti három példa is jól mutatja, azt a furcsa kifordítótt, vagy inkább egy sima- egy fordított gondolkodást, ami egyes nöket jellemez...
Mi nök csak, panaszkodunk, és tesszük ezt sokszor annélkül hogy utána gondolnánk annak, hogy mi is a bajunk okozója, vagy egyáltalán mire fel a panaszáradat...
Elvárjuk egy FÉRFItól hogy teljesítse azokat a kötelességeit amitöl ö FÉRFI lesz, akiért mi bomolhatunk, akinek a biztonságot nyújtó karjaiba beleolvadhatunk és így tovább....ehhez képest mi teszünk mi ezekkel a szerencsétlenekkel? Csupa olyan dologgal bombázzuk öket, és csupa olyan dologra kényszerítjük öket, ami abszolút kizökkenti öket ebböl a természet által is rájuk ruházott szerepböl...
Nem értem hogy miért kell egy FÉRFIból /általában a partnerböl/ "legjobb barátnöt" csinálni?...persze, persze jó dolog az ha meg tudjuk beszélni gondunkat és bajunkat a másikkal, és ez így is van rendjén, na de azért egy egésznapos bevásárló körútra miért kéne szegényt elcipelni? Miért kell odarángatni minden egyes felpróbált ruhadarabhoz az öltözö elé??...nemrég voltam ruhát venni magamnak, és az öltözö elött agyhalottként várakozó fiúk látványa komoly részvétet keltett bennem. Bevásárolni tessék elvinni a legjobb barátnöt, és tessék a legjobb barátnövel beülni trécselni a kávézóba, és kicsacsogni vele a legújabb smink tippeket, és a többi csajos dolgot....hiszen benne van a nevében is:CSAJoskodás...jó hogy nem húzunk szerencsétlenekre rögtön egy rózsaszín tütüt, meg balerina cipöket...
De azért mi is vérig tudunk sértödni, ha kivételesen a párunk szeretné megnézni azt az egy nyomorult foci meccset, vagy Forma1-es futamot, ami 1,5 kemény órát jelent amikor végre azt nézheti a Tévébe kompromisszumok nélkül amit ö akar...Miért kell ezen kiakadni?
Foci világbajnokság csak minden 4 évben van, ahogy olimpia is, és Forma1-es futam is minden második héten hétvégenként 1,5óra - durván mert még annyi sem talán...
Nem értem hogy mi ebben a tragédia? Hiszen az ez miatt való veszekedés és kibékülés is több energiát, meg idöt vesz el, mint az a nyomorult egy-két óra, ameddig csinálhatunk más dolgokat is.
Amit szintén sokszor olvasok "utálom benned" felsorolásokba, az a felhajtott wc ülöke! Ezt nekem valaki elmagyarázhatná, mert nem értem ugyanis hogy mi benne a bosszantó? Elvégre a wécét tisztán kell tartani, férfitól függetlenül is, akkor meg mi a nehéz, vagy unodrító abban hogy bemegyek a slózira, aztán lehajtom a tetejét mielött ráülök? A klotyónak így se, meg úgy se szabadna büzölögnie...
De ha már eljutottunk a fürdöig, akkor kicsit idözzünk el e körül a szoba körül...
Szóval egy férfi legyen ápolt, azt mindannyian megköveteljük! No igen, ezzel eddig nem is lenne gond, a baj ott kezdödik, amikor mindenféle piperéket veszünk szegény embernek, és közöljük, hogy vagy használja, vagy annélkül, nem leszünk hajlandóak besorolni öt, az emberszabásúak családjába....
Eredmény: pasas rászokik, és már több idöt tölt el a fürdöbe mint a nö, a saját ketyeréivel, és mit gondol ilyenkor megint a nök egy része:
- Jesszus, de buzis....
Ha egy FÉRFInek van hobbija, szerintem teljesen normális és jó dolog. Úgy is kifejezhetném magam, hogy inkább menjen horgászni, vagy teniszezni vagy nem tudom hova, mint megcsalni járjon...nah igen, de ahogy észrevettem ezt sok nötársam nem így látja, ezért aztán egy másik nö helyett, gyakran már a hobbira is féltékeny. Itt most persze a módjával üzött hobbikról beszélek, és nem extrém esetekröl.
Tetszik még az is, hogy mi naponta nagyon sokszor akarjuk hallani azt egy FÉRFItól hogy "szeretlek", és talán egy kis ömlengést is elvárunk.
Ellenben amikor egy férfi beteg, és ö várna egy kis ápolást és gyengédséget a nötöl, akkor persze a szemükre vetjük, hogy milyen anyámasszony katonái...
Talán az egyik legáltalánosabb vitatéma a szex...
Be kell hogy valljam, hogy én még nem találkoztam olyan növel a környezetembe, aki ne szerette volna a szexet és föleg a párjával...
De biztosan kell hogy legyen valami a dologba, hiszen minden pasi ill. nagyon sok panaszkodik erre, hogy a partner nem viszi túlzásba a szexuális életüket ill. az olyan mint egy halott szinuszgörbéje: lapos, és hiányos... Nos ilyenkor mégis mit várunk mi el egy FÉRFItól???
Várjon hónapokig, vagy évekig türelmesen, amíg nekünk olyanunk lesz, hogy "zöldet mutat a lámpa"? Hát ha öszínte vagyok, én se bírnám pár hónapnál tovább a várakozást...
De elég a példákból, már! Összeségében azt vettem észre, hogy a FÉRFIak...a nagybetüsek, azok akik cowboyosat, meg katonásosdit játszottak az oviba, és húzogatták a kislányok haját a suliba, és elvörösödtek az elsö csókba, azok akik virággal és ajtónyítással fogadnak, akik felsegítik a kabátot, és betolják alattad a széket, akik azt mondják a sármos hangjukkal, és csillogó szemükkel hogy:
-Kéz csókom a szép hölgynek.....
Szóval ök, valahogy kimentek a divatból, nem kellenek....a nök eldobják öket mint valami használt Barbie babát...vagy átsminkelik öket, egy teljesen más fazonra...
Jönnek az izomra tápozott, agyra nem gyúrt, zselés hajú, kökemény csávók....meg a tokió hotel féle, szinte egy anime regényböl kilépö, lányarcú kétes nemü egyedek...
Nem tudom hogy hova vezet ez! És nem találtam meg a bölcsek kövét sem, csupán azon gondolkodtam el hogy milyen lehet FÉRFInak lenni, manapság. Igen ilyen csupa nagybetüs FÉRFInek....
A konkluzió és a válasz?Talán egy szóban összefoglalható: NEHÉZ!
Ezért lenne egy tanácsom, nekünk nöknek: HAGYJÁTOK A FIÚKAT JÁTSZANI!!
