Kezd teljesen begyöpösödni az agyam. Baromi gáz. Nem történik semmi. Nincs ami megmozgasson...bármi, ami eszembe jut, vagy lerágott csont, vagy már írtam róla korábban, vagy annyira nem is érdekes, vagy annyira nem is fontos, vagy egyszerűen csak lusta vok írni? Lehet. Mondjuk ha a lustaságom biciklizni tudna, akor a Himalájára fékkel mennék fel...
Tegnap hazafelé menet megint ételt osztottak a téren. Valami vágott szemű agyhalottak, akik szeretetről papolnak, alig tudva magyarul...összeverekedett két szerencsétlen az ételen...az egész tér azt nézte, hogyan vívnak élet-halál harcot(nem csak pofozkodtak) egy falat étel miatt. Páran hangos megjegyzést tettek, hogy valaki csináljon már valamit...nagyon jól jellemzi az embereket. Miért nem csinál az valamit, aki mondja? Miért mondja, ha Ő maga nem tesz semmit? Miért nem tesz semmit, ha mástól elvárja, hogy tegyen valamit?
Ami még fontosabb: miért jönnek a térre ilyen emberek kaját osztani? Nyökögnek magyarul. Senkit nem érdekel, miről prédikálnak. Lehetne csak úgy simán élelmet osztani, sok süket duma nélkül is. Miért jó ez nekik?
Miért kell nekem hallgatni a sok hittérítő seggfejet? Majdnem minden napra jut egy. Nem akarom kerülgeni őket, sem a hangfalaikat, nem akarom hallgatni őket, de mivel ki van hangosítva, nem tehetek mást. De én NEM AKAROM! Miért kell állandóan tűrnöm? Miért nem csinálnak valami hasznosat? Vagy én is kiállhatok mikrofonnal, és mondhatom a gondolataim? Vagy bárki? Aztán az, hogy kit zavar az mind1 nem?
Kiállnék két lemezjátszóval, pakolgatnám a kedvenc zenéim, persze jól kihangosítva...azt lehet? Kétlem. Akkor ezeknek? Vagy tegyük fel, hogy lehet. hova vezet? Minden sarkon lesz majd egy prédikátor? Vagy egy dj? Vagy egy költő? Egész évben sziget :)))
Egyzerüen befásultak az emberek annyira, hogy már észre sem veszik ezeket? De akkor meg pláne, minek vannak ott? Csak engem zavar? Én még nem vagyok 100%-os droid?
Pedig mostanság úgy érzem magam. Programozzák az agyam a hülye reklámok a tv-ben, plakátok az utcán, a villamoson, mindenhol, a hírek, a sok hazugság, a prédikátorok, a monoton munka, az üres élet...egyelőre ellenállok, de már nem tudom, meddig!
Tegnap hazafelé menet megint ételt osztottak a téren. Valami vágott szemű agyhalottak, akik szeretetről papolnak, alig tudva magyarul...összeverekedett két szerencsétlen az ételen...az egész tér azt nézte, hogyan vívnak élet-halál harcot(nem csak pofozkodtak) egy falat étel miatt. Páran hangos megjegyzést tettek, hogy valaki csináljon már valamit...nagyon jól jellemzi az embereket. Miért nem csinál az valamit, aki mondja? Miért mondja, ha Ő maga nem tesz semmit? Miért nem tesz semmit, ha mástól elvárja, hogy tegyen valamit?
Ami még fontosabb: miért jönnek a térre ilyen emberek kaját osztani? Nyökögnek magyarul. Senkit nem érdekel, miről prédikálnak. Lehetne csak úgy simán élelmet osztani, sok süket duma nélkül is. Miért jó ez nekik?
Miért kell nekem hallgatni a sok hittérítő seggfejet? Majdnem minden napra jut egy. Nem akarom kerülgeni őket, sem a hangfalaikat, nem akarom hallgatni őket, de mivel ki van hangosítva, nem tehetek mást. De én NEM AKAROM! Miért kell állandóan tűrnöm? Miért nem csinálnak valami hasznosat? Vagy én is kiállhatok mikrofonnal, és mondhatom a gondolataim? Vagy bárki? Aztán az, hogy kit zavar az mind1 nem?
Kiállnék két lemezjátszóval, pakolgatnám a kedvenc zenéim, persze jól kihangosítva...azt lehet? Kétlem. Akkor ezeknek? Vagy tegyük fel, hogy lehet. hova vezet? Minden sarkon lesz majd egy prédikátor? Vagy egy dj? Vagy egy költő? Egész évben sziget :)))
Egyzerüen befásultak az emberek annyira, hogy már észre sem veszik ezeket? De akkor meg pláne, minek vannak ott? Csak engem zavar? Én még nem vagyok 100%-os droid?
Pedig mostanság úgy érzem magam. Programozzák az agyam a hülye reklámok a tv-ben, plakátok az utcán, a villamoson, mindenhol, a hírek, a sok hazugság, a prédikátorok, a monoton munka, az üres élet...egyelőre ellenállok, de már nem tudom, meddig!
